Testtömeg index avagy BMI, mint mindent eldöntő mutató?

Az elhízás fokának megállapításához a legismertebb mértékszám a testtömeg index vagy más néven BMI.  Népszerűségének kulcsa a nagyon egyszerű kiszámítása és a kapott érték alapján az elhízás mértékének gyors megállapíthatósága. De elégséges-e csak erre hagyatkozni és mit lehet még figyelembe venni?

Az elhízás fokának megállapításához a legismertebb mértékszám a testtömeg index vagy más néven BMI, ami az angol body mass index elnevezésből adódik.  Népszerűségének kulcsa a nagyon egyszerű kiszámítása és a kapott érték alapján az elhízás mértékének gyors megállapíthatósága.

Hogy is számolódik és mit is mutat az értéke?

BMI = testtömeg [kg] / testmagasság [m]2, vagyis a kg-ban mért súlyunkat el kell osztani a méterben mért magasságunk négyzetével.

Példaképpen: Ha valaki 85 kg és 178 cm magas arra az alábbi BMI számítás vonatkozik:

BMI példa = 85 / 1,78 *1,78 = 26,83 kg/m2

A kapott érték alapján az alábbi elhízási (vagy éppen soványsági) besorolások lehetségesek:

BMI [kg/m2] Besorolás
BMI < 19 sovány
20 – 24,9 normális
25-26,9 túlsúly
27-29,9 enyhe elhízás
30-39,9 közepes elhízás
40 felett kóros elhízás

Ezek szerint a fenti példában kapott érték alapján, az illető a túlsúlyos besorolásba esik. Tehát javasolt már itt megvizsgálnia a táplálkozási és egyéb életmódbeli szokásait, hogy megelőzze az elhízás kialakulását.

A könnyű kiszámítása mellett a testtömeg indexnek hátránya is létezik. Sajnos még ma is sokan csak ennek értéke alapján ítélik meg a testképüket. Helytelenül! Hisz mint szinte mindennél itt is figyelembe kell venni az egyéni adottságokat.

Nem különbözteti meg a test zsír, izom és csont összetételét.  E mellett nem tesz különbséget a neme között, holott testösszetételben anatómiai különbségek vannak a nők és férfiak között. Így például egy versenysportoló vagy egy testépítő esetében igen csak félrevezető értéket ad.

Milyen más módszerek léteznek még a testtömeg index mellett?

A BMI testtömeg index elterjedését megelőzően a Broca index volt használatban, amit-különbséget tesz a férfiak és a nők között és szintén könnyű kiszámolni és az adott egyén ideális súlyára ad javaslatot.

Férfiaknál az ideális súly = (testmagasság [cm] -100) -10%

Nőknél az ideális súly = (testmagasság [cm] -100) -15%

De mivel ez sem veszi figyelembe testösszetételt ez sem használható önmagában.

Ezért fontos, hogy a BMI érték mellett használjuk még legalább a derék/csípő hányadost is. No, de mi is ez? Ez az a szintén nagyon egyszerűen kiszámítható mutató, ami a test típus meghatározásában segít, vagyis, hogy alma vagy körte típusba tartozunk-e.

Kiszámítása a derékkörfogat cm-ben / csípőkörfogat cm-ben.

Fontos, hogy helyesen mérjük az értékeket. Álló testhelyzetben, lehetőleg éhgyomorra, normális légzés mellett, a csípőnél pedig a legnagyobb csípőkörfogatot mérjük.

Itt is külön értékek vannak férfiakra és nőkre. Férfiak esetében 1,0 nőknél pedig 0,85 feletti érték esetén beszélhetünk alma alkatról, ezen értékek alatt pedig körte típusról.  Egészségügyi szempontból az alma típus a veszélyesebb, a körte típusú elhízás inkább csak esztétikai problémát jelent.  Ha tehát maga a BMI értékünk és e mellett a derék/ csípőkörfogat hányadosuk is a megadott érték felett vannak mindenképpen érdemes nekiállni fogyózni, hogy a további gondokat és betegségeket megelőzzük!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Az Adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom!